Még erősebbé teszik a győri egyetem és az autóipar kapcsolatát
Az országgyűlés szerdán szavaz arról a felsőoktatási törvénymódosításról, amelynek ez a változás is része.
Az országgyűlés szerdán szavaz arról a felsőoktatási törvénymódosításról, amelynek ez a változás is része.
Az Ab azzal indokolta az elutasítást, hogy a panaszosok az időközben elfogadott új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat.
A lépésre az Európai Bíróság tavaly őszi ítélete kényszerítette a döntéshozókat, de ettől még nem fog visszajönni a CEU.
A felnőttképzési intézmény képviseletére jogosult személyeknek és a felnőttképzési szakértőknek például elég lesz csak a nevüket feltüntetni.
Az egyetemet alapító magyar–amerikai üzletember szerint a magyar kormány továbbra is lábbal tiporja az uniós jogot, a legújabb áldozata pedig az SZFE.
Az egyetem üdvözli az Európai Bíróság főtanácsnokának egyértelmű véleményét a felsőoktatási törvény módosításáról.
A főtanácsnok álláspontja szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára.
A CEU-n végzett kormányszóvivő végülis nem cáfolta, amit a Miniszterelnökség a minap mondott, hogy akadályozni sem fogják a CEU és egy bajor egyetem együttműködését.
Egy parlament előtt lévő javaslat szerint az Oktatási Hivatal vizsgálhatja, hogy teljesíti-e a CEU a felsőoktatási törvényben előírt feltételeket.
A kormánypárti lap azt próbálta bizonygatni, hogy az egyetem nem végez valódi tevékenységet Amerikában, de New York Állam Oktatási Hivatala ezt nem így gondolja.
Júliusban letárgyalta és aláírta a kormány, hamarosan pedig a parlament is kihirdetheti egy amerikai szövetségi állam egyetemének és egy magyar egyetemnek a megállapodását. Nem, nem York Államról, és nem a CEU-ról van szó, amely több mint egy éve vár a miniszterelnöki jóváhagyásra. Indiana a szerencsés.
Innentől lehet trükközni az életkorral.
Az indok, hogy meg kell várnia az Európai Unió Bíróságának döntéseit ezekben az ügyekben. Kemény különvélemények is voltak, négy bíró szerint a döntés indokolatlan és "rendkívül veszélyes".
Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civiltörvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.
A parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
Az intézmény nem támogatja a halogatást, inkább sürgeti a kormányt, hogy írja alá a Magyarország és New York állam közötti megállapodást.
Módosítják a felsőoktatási törvényt, egy évvel meghosszabbítják azokat a határidőket, ameddig az itt működő külföldi egyetemeknek teljesíteni kell azokat a kötelezettségeket, amiket a Lex CEU-ként ismert jogszabályban írtak elő a számukra.
A testület elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről. Ebben megerősítették az előzetes véleményt, amely szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz.
Szerdán az Európai Bizottság úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében.
A kormány a marylandi McDaniel College budapesti intézményének működéséről szóló megállapodást állítja szembe az CEU ügyével, és erről már törvényjavaslat is van. Pedig a történet nem ilyen egyszerű.